Irány Anglia! Ez egy már-már sablonos kijelentés a magyar családok körében, akik úgy érzik, hogy nem tudnak boldogulni a jó öreg Magyarországon. A mi helyzetünk annyiban eltérő a megszokottól, hogy mi nem egy "átlag" család vagyunk. Egyik kisfiam ugyan is halmozottan sérült, kevert típusú agyi bénulással diagnosztizálták. Mivel hazánkban szinte lehetetlenné tették a létezésünket - nincs babakocsi (ami nem borul fel), nincs kerekesszék (amiből nem mászik ki),nincs autós ülés, nincs etetőszék -, ezért elhatároztam, hogy körülnézek Angiában.

Két hónapot töltöttem kint a nyáron, hogy utánnajárjak, tényleg olyan jók a lehetőségek a sérült gyermekes családok számára, mint ahogy azt az interneten láttam, ismerősöktől hallottam. Két hónap után pedig úgy döntöttem, hogy meg kell próbálnunk, mind a hárman (anya + 2 gyerkőc) kiköltözünk Angliába. Eddig úgy tűnik, hogy jól döntöttem - bár a kerítés itt sincs kolbászból :)