Már kétszer is! Nemrégiben nyílt Exeterben egy új múzeum, a Royal Albert Memorial Museum (RAMM), ide mentünk el szerdán (április 11). Amikor megláttam az épületet, és azt a tényt, hogy sok-sok lépcső vezet a bejárathoz, már rögtön feléledt bennem a régi reflex, hogy visszaforduljunk. De azért győzött a kíváncsiság, így odamentünk. És a lépcsősor mellett - természetesen - ott figyelt egy lift, ami direkt mozgássérülteknek lett kialakítva: kapaszkodóval, alacsonyan elhelyezett nyomógombokkal, a hangszóróból halladszódó tájékoztatóval. A bejárthoz érkező részen, a lift mellé oda volt készítve egy kerekesszék, így azzal is lehetett volna közlekedni az épületen belül. Mivel mi vittünk a sajátot, plusz mert ez a szék felnőtt méretű volt, ezért nem éltünk a kölcsönzési (ingyenes) lehetőséggel. Kicsit tartottam ettől a múzeumosditól, hiszen ilyen névvel, plusz felidézve az otthoni múzeumokat, úgy gondoltam, hogy itt is majd kissé karótnyelten kell végigvonulni a termeken, ahol hangoskodásról szó sem lehet, mert elszáll az áhítat. De szerencsémre ebben is csalódtam (pozitívan), Minden teremben volt legalább egy rész, ami kifejezetten a gyerekeket célozta meg. Ezeken a részeken minden tárgyat meg lehetett érinteni, sőt feliratok bíztatták az érdeklődőket, hogy "touch me". Madártollakat lehetett kivetítős mikroszkóppal nézegetni (nagyon szépek voltak, néhány ilyen képet szobadísznek is el tudnék képzelni). Marimbát ki lehetett próbálni, római és görög harci sisakokat felpróbálni, posztó köpönyeget felvenni, kövületeket meg lehetett tapogatni. Volt vetítés is, ahol a földtörténeti korokban lejátszódó változásokat követhettük nyomon. Ez megszokott. De a térképen - ami mutatta, hogyan vándoroltak a földrészek az idők során - piros pöttyel volt jelölve Exeter aktuális helye. Renttentő érdekes volt látni, hogy sokkal többet vándorolt a "város", mint azt a földrészek vándorlásából gondoltam volna. 
Volt még interaktív touch screenes rajzfilmes ismerett-terjesztés, és még mi szem szájnak ingere...Szóval mindkét gyerkőc nagyon élvezte. Hozzátartozik, hogy Zsombor még nem is volt múzeumban, vagyis picike korában elkísért engem egyszer-kétszer Szentendrén, de mióta iskolás, azóta ez volt az első múzeum-látogatása. Nagyon tetszett neki, mindent megtapogatott, megvizsgált, meghallgatott... Így nagyon el is fáradt, nem tudtunk mindent megnézni első nekifutásra.
Így szombaton ismét elautókáztunk a RAMM-ba, és megnéztük a kimaradt részeket, illetve azokhoz visszamentünk, amik nagyon tetszettek (marimba, római/görög sisakok, rovar vizsgáló rész, madártoll nézegetés, kitömött elefánt, zsiráf, stb.) Természetesen megvan az áhítatos rész is - festmények, szobrok -, de itt is vannak a gyerekek érdeklődésének megfelelő részek. Plusz a recepciónál elvehetünk egy "beebag" nevezetű méhecske formájú kerekes bőröndöt, amikbe különböző kísérletezési eszközök vannak, különböző korú és érdeklődésű gyerekeknek (színek és formák, számok és alakok, ellentétek és kísérletek, stb.) Ezekből is magunkhoz vettünk egyet, és így nagyítóval, prizmával is megnéztük a kiállított tárgyakat, Zsomborom a tükörben a különböző fényvisszaverődéseket (és magát) csodálta, sőt egy rövid ideig még a méhecske jelmezt is elviselte magán. Íme néhány fénykép (ezeket suttyomban készítettem, mert nem szabad fényképezni :)
