Már sokszor voltunk orvosnál, nem ez az első eset. A mostani annyiban különbözött az eddigitől, hogy eddigi mindig napokkal/hetekkel előre egyeztetett időpontra mentünk, nem volt beteg a gyerkőc, csak normál vizsgálatok voltak. De Zsomborom úgy gondolta, túl nyugis az életünk, kell bele egy kis izgalom is.
A dolog azzal kezdődött, hogy tegnap, amikor megjött az iskolából, a szokottnál sokkal nyűgösebb volt: visítozott, jajongott, még mart is (pedig az nem szokása). A kiskönyvében azt írták, hogy egy kicsit beütötte a fejét délután, de elsősegélyben képzett emberke látta, és nem találtak semmit szokatlant. Otthon, azért furcsa volt a viselkedése, főleg az, hogy játék közben elaludt a szobájában, pedig már évek óta nem alszik napközben. Gondoltam, jól lefárasztották a suliban. Csak este fél 8-kor ébredt fel, akkor is nagyon kába volt. Egy gyors vacsora, fürdés és irány az ágy. Szinte rögtön el is aludt. Éjszaka, amíg ébren voltam, bejártam hozzá ellenőrizni, mert gyanúsan csendben aludt. Nem volt felsírás, visítás, nem rugdosta a rácsos ágy oldalát... Szerencsére semmi. Reggel viszont láttam, hogy éjjel hányt. Ébresztgettem, alig valami reakció (egyébként már akkor fel szokott ülni az ágyban, ha csak ráteszem a kezem a kilincsre). Persze totál kétségbeestem. Mondtam nagyobbik fiamnak, hogy most szépen egyedül készüljön el, asztalon a reggeli, egye meg, öltözzön fel, mert most Zsomborral foglalkozom. Persze ő is látta, hogy feszült vagyok, így folyamatosan jött ellenőrizni, mi van az öccsével.
Pár perc múlva azonban már teljesen felébredt Zsombor. Azért biztos, ami biztos reggelit nem kapott, csak egy kicsit inni - mégis pótoljuk a folyadékveszteséget. Hívom a helyi rendelőt, ott a telefonnál is szakképzett emberek vannak, így nem mindig kapcsolják az orvost, van amikor elég, ha ők adnak tanácsot. Elmesélem a történetet, aztán először is lecsesznek, hogy már akkor orvoshoz kellett volna mennünk, amikor a gyerek elaludt délután. Próbáltam magyarázni, hogy tudomásom szerint csak kicsit ütötte be a fejét a gyerek, és a duzzanat sem volt olyan nagy, mostanra pedig már el is múlt. Kicsit megenyhült a hölgy, aztán gyorsan keresett egy "emergency appointment" (kb. vészhelyzeti) időpontot, 9.15-re. Szépen elsétáltunk, ugyanis a rendelő 8 perc sétányira van tőlünk. Az épület két szintes, és a felső szinten lehet bemenni. Az emergency rész pedig az alsó szinten van. Bár ez egy kicsi rendelő, mégis akadálymentes, Az épületen kívül rámpa van, belül pedig lift. Várunk, várunk, várunk... 10.15-re már be is kerülünk az orvoshoz. Dokinak elmesélem, mi történt. Kérdés: Látok-e valami másságot a gyerek viselkedésében most a megszokotthoz képest. Aztán az orvos meg(próbálja)vizsgálja Zsombor fejét, de inkább én mesélem el, hogy látható sérülés nincs, volt egy kis púp, de az is elmúlt már. Pupillareflex-vizsgálat, egy kis tapogatás itt és ott. Aztán jön a megnyugtatás, hogy úgy tűnik gond nincs, esetleg nem tudok-e róla, hogy lenne valamilyen fertőző betegség (bugs) a suliban, mert a hányás csak akkor jelent gondot fejsérülésnél, ha sokszor hány a gyerek egymás után. Azért megfigyelés javasolt a következő 24 órában, fájdalomcsillapító, ha valami nagyon szokatlant tapasztalok, vagy annyira fáj Zsombor feje, hogy a normál fájdalomcsillapító nem használ, akkor mindenképpen menjünk vissza.
Így szépen hazasétáltunk. Szerencsénk volt, mert éppen addig sütött a nap, amíg hazaértünk. Alighogy beléptünk az ajtón, elkezdett szakadni az eső. Most már megint süt a nap. Április...
